röviden

A társadalom időről időre kiemeli a saját szimbólumait, rendszereit vagy alkotásait, ami az idő múlásával kultikus, legendás, már-már misztikus ikonná növi ki magát az évek során.

 

Ilyen volt az 1961-es Audrey Hepburn féle Chanel ruha, az 1967-es Mustang Shelby, az 1991-es NirvanaNevermind album, vagy a 94-es Ponyvaregény. De azt hiszem bőven idesorolhatnám a világ leghíresebb fotóját, vagy a Jimmy choos női cipőkre,és a Szex és New York nőkre gyakorolt hatását. A lényeg, hogy mind mozgalmat indítottak, válaszokat adtak, vagy meghatározták egy generáció szociológiai mozgását, irányát. Meggyőződésem, hogy a 2000-es évek az előző évtizedekhez képest, nemhogy egy halhatatlan legendát, de egy valamirevaló zenei bálványt sem adott a mi generációnknak. Mozgalmakról meg ideológiák születéséről már nem is beszélve. Legyünk őszinték, a XXI. század első tíz éve pont akkora tévedés volt mint a 80-as évek, de ott legalább jó zenék, és legendás együttesek születtek. Mert milyen évtized az, ahol ha a legnagyobbakra gondolunk akkor Lady Gaga elbaszott feje jelenik meg, és az új ideológiák születésénél, a buzeráns emosok ugranak be.Te jó Isten, micsoda szégyen.

De akárhogy is, nem volt teljesen hiába való ez a pár év, mert a 2000-es évek elhozta nekünk az újkori történelem legfaszább technológiai újítását, amit úgy hívunk hogy iPhone. Mindent megváltoztat. Hírdetik a Cupertoi marketing szakemberek, és mennyire kurvára igazuk van. Ha meg kéne neveznem minden évtizedből egy embert, vagy eseményt a XX. századból, nem nagyon gondolkoznék. Mindenki tudna mondani kapásból valamit. 60′ John lennon vagy a Woodstock 70′ Elindul a Microsoft 80′ A kommunizmus bukása 90′ Diana és a gazdasági válságot megalapozó szemlélet kialakulása, és igen a 00′-ás évekből Steve Jobs és a 911.

Volt egy interjú Horváth Andrással az Apple magyarországi helytartójával. Megkérdezték tőle ha nem lennének Apple boltjai milyen telefont használna, erre gondolkodás nélkül azt válaszolta “azért van iPhone-om mert ez a világ legjobb telefonja” Igaza van. De most már azt is megértem, az Apple miért egy vallás. Az iPhone és alkalmazásai, szinte tudat alatt kapcsolják rá az embert egy olyan társadalmi áramkörre, ami nélkül egy idő után már képtelen élni, mellesleg már nem is akar. És hogy ez az egész mégis hogy a francba jön a hatodik napomhoz ? Az iPhone és alkalmazásai, nagyban megnövelik az edzési élmény indexünket (háhhhhhh).

Hatodik, tehát az utolsó nap az első héten, és futás van a mai programban. Vannak napok amik úgy szarok ahogy vannak. Legalábbis ez a nap így indult, és egy jó ideig ebben a szellemben is folytatódott. Kezdve úgy, hogy reggel elaludtam, amivel  az egész napom úgy borult fel, ahogy volt. A napirend írásáról majd később, most legyen elég  annyi, hogy a kelés utáni fél órában, még kétszer sikerült tökön szúrnom magam. Először is elfelejtettem bevenni a vitaminokat, majd az ebédre tervezett húst, és a reggelit is szénné égettem.  így se vitamin, se reggeli kaja, (ami a legfontosabb étkezés) se előreláthatóan emberi ebéd. Fasza. Ami a fizikai állapotomat illeti, beszéltem a méregtelenítésről aminek a negatív hatásairól majd akkor beszélek amikor már nálam jelentkeztek, utaltam erre a 2.napon. Ez a perc is eljött. Hiába iszunk napi 4,sőt edzés mellet néha 5 liter folyadékot, olyan mennyiségű méreganyag kering bennünk a fogyás miatt, hogy képtelenség mindet kihajtani magunkból. Egy része bizony a bőrön keresztül fog távozni, és ez a bőr nálam most többek között az arc. Tele lett az arcom pattanásokkal . Tisztulunk emberek, tisztulunk, mint az ország 2010-ben. Nincs ezzel semmi probléma, egy kozmetikus simán helyre hozza, és általában pár napon belül elmúlik, a baj inkább az, hogy a tegnapi póker után mindenki lement valahova bulizni, én meg otthon ültem mert ilyen fejjel lehetetlen lemenni bárhova is. Azért örülök is, mert ezek olyan visszaigazolások, hogy helyesen végzem a diétát. A kötelező tünetek nagyjából akkor jelentkeznek, amikor az várható.

Dél van, és a reggel el nem készített csirkehúsomat szeretném megenni valahol. Igazán nincs nagy igényem, egy natúr csirkemell szeletet szeretnék enni fél adag rizsel, és salátával. Ezek az igényeim kifognak több vendéglátó ipari egységen is, mert vagy azért néznek rám hülye fejjel, mert meg kérdezem, van-e olyan hús amit nem paníroztak be,  vagy mert azt kérdezem hogy mennyi olajjal sütötték ki az amúgy rostonsültnek kiírt csirkét. Én nem tudom, de tényleg olyan nagy hülyeséget mondok amikor azt mondom, diétás ételt szeretnék enni, de úgy hogy az úgy is legyen elkészítve? Nos, nem sikerült natúr csirkét találni, így aki a Lechner Ödön fasornál szeretne csirkét enni, az a kínai illatosnál nem nagyon talál jobb alternatívát. Maradt a rizs meg a saláta. Délután 5. Otthon beveszem a vitaminokat, és készülök a szigetre futni, amikor is haver hív aki mostantól csak Dávid, szóval Dávid hív hogy ma jönne ő is futni, menjünk ki a városból, fussunk tiszta levegőn. Na, kezd megszünnni talán a mai szaráradat. Elindulunk. Hova menjünk ? Fasz tudja. Budai hegyek ? Jó ott nincs cigány. Ekkor már tök sötét lett, mondom Dave-nek, nagy szopó lesz erdőben futni . Azt mondja ne izguljak hozott kesztyűt !!! Ja, hát így már oké. Végülis rátaláltunk Hűvösvölgyre, és egy templomi parkhoz meg is érkeztünk. Hűvösvölgy hegyvidék, tehát tényleg jó a levegő. Ez lett a mi pályánk.

Pár szót a terepről. Mivel hegyvidék, sanszos volt, hogy emelkedőre is fogunk futni. Kék a relativ sima szakasz, piros az emelkedő. Az emelkedő lehetett kb. 5-6 %-os. Runkeeper apps indul, minden kör pont 1 km-re jött ki. Az elsőt én vezettem, és nagyon jó erőben éreztem magam. Mondtam is Dave-nek, mi lenne ha a  másodikat úgy futnánk, hogy az emelkedő egy részén iramban felmegyünk ? Like. 2. kör fel iramban, zsííííír oké jól ment. Dave lemaradt.  3. kör én vezetek jön az emelkedő fel megint, és akkor én itt bedobtam a vasmacskát. Mire felértem a lábam alig akart engedelmeskedni. Az volt a mák hogy ugye ezután jött a lejtős szakasz, ott összekapartam magam ,de éreztem innentől nekem saját tempó. 5 km volt megbeszélve, vagy 35 perc futás.  4.kör fel emelkedőre, meg sem fordult a fejemben hogy gyorsítsak. Szörnyen elfáradtam, és azért azt ne felejtsük el hogy ez a 6. napom. Dave még így is látótávolságon belül volt, előttem mehetett úgy 15-20 méterrel, de a távolságot tartottam. Az 5.körre tökéletes és teljesen meghaltam. Minden emelkedőn tett méteren megakartam állni, végül Dave után értem be kb. másfél percel. 4.99 km 33:38 alatt.

A vicc az egészben az, ha nem menőzöm el az emelkedőre  futást, simán bírtuk volna a 7-8 kört is, ami hegyi futásnál kicsit átértékelte a Margitsziget kört. Itt határoztam el, hogy a következö futásomon lefutok egy olyan távot sík szakaszon amennyit még nem futottam soha. Kurva jó volt így visszagondolva. Kocsiba be ablakot nem le vissza a városba, hívom Ákost hol vagy mivanmost. Nyugatinál Costaban. Kérdezem Dávidot megyünk ? Alap. Úgyhogy benéztünk még Costaba szétizzadva, melegítőben, nulla fogyasztással. Nekem a kávézókról egyébként mindig egy laptop kereskedés jut eszembe. Azért a sarki boltban vettem két másfél literes ásványvizet biztos ami biztos, azzal ültünk be kicsit kvaterkázni.

Ezzel végére is értem az első hétnek. Két pihenőnap következik minden mást a hét összegző postban…