röviden

Az Il Treno pár évvel ezelőtt, még ha nem is a kedvenc online éttermeim egyike volt, de létező alternatívát kínált a Buda–Pest–Óbuda háromszögben.

Már korábban is utaltam rá, hogy ha írok az Il Trenóról, akkor az nagy eséllyel arról fog szólni, hogy a város általam legjobban utált bandája, a Jókai utca 6. és a Népszava szerkesztősége után, itt vert sátrat magának.

Az Il Trenóra 150-200 karakternél hosszabb anyázást nem terveztem, de aztán Ákos haverom – akinek ugyanúgy feláll a farka, ha meglát egy lazacfilét salátaágyon, mint nekem – rám írt Facebookon, és elküldött egy linket, aminek hatására megszületett ez a bejegyzés. Egy linket, azzal a szöveggel, hogy azonnal nézzem meg, mert ilyet még nem láttam. És tényleg nem…

LOL. Nyugodtan nézzétek végig újra azt a listát, mert ez az étlap egy dietetikus által összeállított menüsor. Pontosan erről beszéltem egy korábbi bejegyzésben. Mindenhonnan ömlik ránk a tömény hülyeség. Önmagukat felkent messiások, kilóra megvett orvosok és „szakemberek” írnak alá olyan tanulmányokat, ami ellenmegy minden józan észnek és tudományos állításnak, de aláírják, a nevüket ás arcukat adják hozzá, mert valamiből élni kell, és ha ő nem, akkor jön egy másik, aki igen. Többoldalnyi tanulmányt megérne ez a téma, de inkább elmesélek egy történetet, amiből kiderül, hogy az úgynevezett szakma hogyan és milyen elvek mellett áll ki a saját területén belül termékeket és cégeket reklámozva és magát maximálisan eladva.

Van egy srác, aki fogorvosnak készült valamikor még 2007-ben. Egyik alkalommal arról beszélgettünk, hogy milyen fasza lenne szerepelni egy fogkrémreklámban, ha megszerezte a diplomáját. Tudjátok, azok a reklámok, ahol azt magyarázzák, hogy a Blend A Med, az Aquafresh meg a Colgate mekkora királyság, és 10-ből 9 fogorvos ezt ajánlja. Kérdezem, hogy szerinte melyik a legjobb, és melyik gyártó reklámjában szerepelne leginkább. Erre bemondja, hogy az neki teljesen mindegy, csak szerepeljen. Ő elmondja bármelyikről, hogy az a legjobb, mert egy ilyen reklámfilmben való szereplés beindíthatja a karrierjét, arról nem is beszélve, hogy szinte semmi különbség nincs közöttük, mert a különbség max. annyi, hogy kinek jobb a marketingcsapata.

Valami ilyesmiről szól ez a dietetikus által ajánlott étlap is, csak ez szakmailag teljesen megalapozatlan és teljességgel vállalhatatlan. A csajnak mondjuk jó, mert ott virít a feje az Il Treno honlapján, amellyel ismertséget szerez magának, az Il Trenónak is jó, mert egy dietetikus ott áll az ételei mögött, azt a látszatot keltve, hogy a kajáik mögött szakemberek állnak, és figyelnek a vendégeikre. Tökéletesen megvalósult a tipikus egymást segítő marketingszituáció. Aztán hogy ez az étlap a kisasszonynak szakmailag mennyire vállalható, és az ő megítélése a dietetikus szakmán belül milyen lesz, az már egy másik kérdés. Az életben mindannyian mindent mérlegre teszünk. Jelen esetben szakmai hitelesség az egyik oldalon és egy papírra nyomtatott arckép a másikon. Mindenki döntse el magában, hogy ebben az esetben merre billent a mérleg nyelve.

1592 és 1426 kalóriás pizzát ajánlani, 1327 kalóriás tésztát, 890 kalóriás rizottót és persze a kihagyhatatlan vaníliás palacsintát a maga 419 kalóriájával, szóval most erre mit mondjak…

Csak összehasonlításképpen egy dupla Whopper menü a Burger Kingben (ami a kapható legnagyobb hamburgerük) közepes krumplival és közepes sima kólával 1356 kcal. A McDonald’s zászlóshajója a Big Mac menü, hasonló méretű krumplival és üdítővel 1023 kcal. Tehát a Burger King legvéresebb menüjének kalóriaértéke még így is több mint 300 kalóriával elmarad az Il Treno dietetikus által javasolt ételeitől. Őrület…

Nem tudom pontosan, de mintha a dietetikus az valami táplálkozási szakértő kifejezést jelentene, akinek az egészséges és helyes táplálkozás megismertetése lenne a feladata, amibe nem igazán férnek bele a pizzák és az egyszeri étkezés során bevitt olyan kalóriamennyiség, ami egy felnőtt nő napi kalóriaszükségletének felel meg. De lehet, én tudom rosszul, úgyhogy meg is néztem, a Wikipedia mit ír a dietetikus kifejezésről.

„A dietetikus olyan szakember, akinek feladata: a gyógyítás a betegélelmezésben, ezen túl tanácsadás különböző területeken, valamint a prevenció, vagyis a korszerű, kiegyensúlyozott táplálkozás megismertetése.”

Egy kávézóban írom ezt a cikket, és a mellettem ülő japán turisták nem értik, miért sírok (remélem, nem sugároznak). Képtelen vagyok erről többet írni, mert igazából mindent elmond az a vizuális élmény, amit a fent látható kép okoz. Elég hülyén néz ki egymástól 3 centire leírva az, hogy a dietetikus ajánlatával és az Asparagus pizza 1592 kcal.

Most, hogy a budapestaurant.com  2-ben már nem lesz szó az Il Trenóról, így megragadnám az alkalmat, hogy elmondjam, ezeken túl még mi is az én problémám magával az étteremmel. Szeretem ezt a blogot, mert ha csak simán írnék egy panaszlevelet, azt jobb esetben elolvassák, röhögnek rajta egyet, aztán küldik is be a törölt levelek közé, rosszabb esetben kinyomtatják, és kitörlik vele a seggüket. Kezdem megérteni a Tékozló Homár blog online társadalomban betöltött kiemelkedően fontos szerepét és a szolgáltatókkal szembeni kontrollt gyakorló erejét.

Ha röviden akarnám összefoglalni a lényeget, akkor csak annyit írnék, hogy savanyú tejjel kihozott mákos gubák, 2-2 és fél órás várakozás a kajára, és a legrohadtabb futárok, akik nem egy alkalommal akartak átbaszni a visszajáróval. Történt ugyanis, hogy egy rendelés alkalmával már másfél órája vártam a kajámat, amikor is felhívtam az ügyfélszolgálatot, hogy így másfél óra után ugyan merre tart a rendelésem. Megnyugtattak, perceken belül megérkezik a futár, már úton van. Csak mondom, hogy mást már ne érjen váratlanul, a perceken belül Il Treno nyelven azt jelenti, hogy 40 perc. A kaja megérkezett kicsivel több mint 2 óra 10 perc várakozás után, mire a futár úgy akart elnézést kérni tőlem, hogy 2000 forintból akart visszaadni úgy, hogy egy tízessel fizettem. Majd ezek után a főétel hideg, a mákos guba savanyú a megrohadt tej miatt, és én nagyobb összegeket mernék feltolni rá, hogy az a guba nem frissen lett elkészítve, 2 órás kiszállítás ide vagy oda.

Nem igazán vagyok egy feljelentő típus, de ez már nekem is sok volt, ráadásul úgy, hogy nem ez volt az első ilyen eset. Finoman jeleztem a Netpincer.hu-n keresztül, hogy köszönöm szépen az együttműködést, amit ezúton részemről be is fejeztem. A futárt nem dobtam fel, annak ellenére, hogy nem egy alkalommal próbáltak rodolfózni a visszajáróval. Másnap kapom a hívást, hogy elnézésemet kérik, és a holnapi nap folyamán felhívnának az ügyben, hogy hogyan tudnánk rendezni ezt sajnálatos kellemetlenséget. Mondom, igen, hívhatnak, kösz. Na most azóta sem sikerült velem kapcsolatba lépni, amit ezzel a bejegyzéssel szeretnék megköszönni.

Egy kicsit még elrovarkodtam az Il Treno honlapján, és milyen kurva jól tettem, mert olyan kincseket találtam, mint a dietetikus válaszol rovat, ahol bátran feltehetitek a kérdéseiteket ti is, ahogyan azt már megtették mások is…

Ez kész… Csak az utolsó mondat…

Ezt meg azért kapjátok, mert nekem is meg kellett néznem ezt a kurva nagy szart.