röviden

Nagyszerű híreim vannak a Magyar Államkincstár és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterünk számára, ugyanis a LifeTILT FOOD emelkedő tendenciát és napról napra több megrendelést, nagyobb forgalmat tud elkönyvelni.

A mi sikerünk az ország sikere alapon örömmel tölt el, hogy a nagy januári étlapreform óta tényleg egyre többen rendelnek a FOOD-tól napi menüt, így a magyar gazdaságot is egyre intenzívebben tudjuk támogatni.

Kezdetekben gyűlöltem adót fizetni, de mára már ez megváltozott. Elfogadtam a létezését, és minden nézőpont kérdése alapon úgy vagyok vele, hogy ezzel is hozzájárulok a nagy, közös teherviseléshez. Ha kátyúzzák az utakat, vagy autópályát építenek, ha iskolából kijövő gyerekeket látok, ha meghallom egy mentőautó szirénáját, vagy éppen igazoltató rendőröket látok az utcán, úgy érzem, hogy a rendet őrző, a jövőt tápláló és a fejlődést biztosító szolgáltatások többek között az én adómból tarthatók fenn, és ez büszkeséggel tölt el.

Büszkeség. Ez a legjobb szó, amit az elmúlt hónapokban érzek, és fejlődés, ami a leginkább jellemzi a LifeT!LT brandet.

„Én egész népemet fogom nem középiskolás fokon taní-tani” – mondotta ezt József Attila 1937-ben, és bár ő nem érhette meg, hogy ezt valóban megtette, de megtette, míg én abban a kiváltságban részesülhetek, hogy 2015-ben, 4 évvel a LifeTILT indulása után ki merem jelenteni, én is ezt teszem. Ha nem is irodalmi szinteken, de az egészségre nevelés tekintetében mindenképpen.

Öröm, büszkeség, emberek életének megváltoztatása, egy egészséges és élhető alternatíva nyújtása. Ez az én küldetésem, én ezt köszönhetem az életmódváltásomnak, és ezek a letisztult, kétségkívül boldog pillanatok, a fejlődés kézzel foghatósága, és az erő, ami mindezt létrehozta, a LifeTILT-tnek és az életmódváltás rám gyakorolt hatásának, valamint az edzések által kiváltott érzések és gondolatok összességének köszönhető.

Nem tudhatom, hogy egy ember életében minek kell ahhoz történnie, milyen külső hatásokra van szüksége, hogy felismerje, egy teljes, boldog és sikeres élet nem működhet mindazon értékek tulajdonlása nélkül, amit a LifeTILT is képvisel. A test karbantartása edzésekkel, ami mentálisan is megerősít, az egészséges szervezet fenntartása diétával, és egy bizonyos élettel szembeni „én vagyok a legjobb, hát nem látod” szemléletmód tulajdonlásáról, az önbizalom megszerzéséről beszélek.

A proletariátus, alsó középosztálybeli réteg számára szitokszó az egó megléte, a merjünk nagyot álmodni gondolatisága. A kisembereknek elképzelhetetlen, hogy egy nagyobb erőnek, egy nagyobb hatalomnak ne hódoljanak be, nekik a meglévő rendszer követése az alternatíva, és teljességgel elképzelhetetlen számukra, hogy az életüket megreformálják és újraírják, a környezetükről már nem is beszélve.

Márpedig az élet egy csatamező, ahova nem lehet meghunyászkodva kiballagni, fegyverletétellel még egyetlen háborút sem nyert meg senki.

Én azt mondom, szívjátok fel magatokat, és ismerkedjetek meg azzal az énetekkel, aki bárki elé odaáll, és azt tudja mondani, hogy „én vagyok a legjobb, bassza meg, nem látod?”. Ez azonban semmiféle tartalom és háttér nélkül nem fog működni. Arcoskodni kizárólag az elért eredmények után lehet, ezek megléte nélkül csak egy beképzelt bohóc leszel, semmi több, egy megmosolyogni való hülye gyerek. Tudom, sokan engem is annak néznek, de azért csak mögöttem van egy LifeTILT, és annak minden tartalma és szervezeti felépítése, amit az elmúlt 4 évben szinte egyedül húztam fel.

Ahogyan egy anya a terhessége alatt is (normál esetben) maximálisan odafigyel a magzata egészségére, ahogyan egy anya (normál esetben) a lehető legegészségesebben, a gyerekének mindent megadva próbálja táplálni az anyatejével, később pedig szilárd táplálékokkal, hogy az a gyerek a későbbiekben egy egészséges, teljes életet élő felnőtt lehessen, úgy ezek az alapok felnőttkorban is alapkövetelmények.

Az indíttatás felsőbbrendűsége, a test megfelelő karbantartása, hogy az adott személy mentálisan és teljesítőképességében is a lehető legerősebb legyen, ehhez egészségesen kell élni, vagy legalábbis törekedni rá, hogy azon a bizonyos csatamezőn elhiggyük magunkról, hogy képesek vagyunk nyerni, hogy ne adjuk meg magunkat az ellenség nagyságán és erejének láttán, hanem akkor is menjünk előre és csakis előre, mert nekünk győznünk kell. Győznünk kell a szent cél érdekében, ami évtizedekkel ezelőtt a hazánk és népünk védelme volt, de mára már a saját életünkért és a helyünkért a világban vívjuk a harcunkat, ez kell, hogy előrevigyen minket.

Célok nélkül nem fog menni. Önbizalom nélkül nem fog menni. Fizikailag gyengén és mentálisan leszedáltan nem fog menni. Tervek, ambíció és a fejlődésre való törekvésünk nélkül semmink nem lesz, semmit nem fogunk elérni. A kurva nagy dobás, amitől az életünk megváltozik, szép ábránd, de azt a valamit el is kéne dobni, ehhez viszont több kell, mint a fotelban baszakodás, ehhez jóval több kell, mint amit az emberek 90%-a valaha is megtett vagy meg fog tenni.

A körülményekre hivatkozás, valaki másnak a hibáztatása az megy, és valahogy a bebukott senkik mindig találnak kifogást, hogy mi miért nem történt meg, vagy miért tartanak ott, amit a kvalifikáltabb emberek csak nihilként és egy helyben toporgásnak jellemeznek.

A tejszínhab nélkül kért marcipántorták és a light kólával kért pizzaszeletek csak kivetülései egy nagyon hazug életnek, amivel a legtöbb ember leéli az életét. Talán így könnyebben viselik el a tudatot, hogy egy senkik, és hogy nagy dolgokra soha nem lesznek képesek. Lehet, hogy megpróbálták, és csúnyán belebuktak, és még mindig a sebeiket nyalogatják, de az is lehet, hogy soha meg sem próbáltak változtatni, kitörni, megreformálni, újjáépíteni az életüket. Túl nehéz, túl sok lemondással jár, inkább meg sem próbálják, amivel nem is lenne semmi gond, csak akkor ne várják el a társadalom konszolidációját, és viseljék el azokat a mondatokat, írásokat, pillantásokat és szituációkat, amiket egyébként teljesen jogosan megérdemelnek.

Minden ember azt kapja, amit megérdemel. Azt az állást, amiért megdolgozott, azt a tudást, amit elsajátított, azokat az embereket, akik körülveszik, és azt a társadalmi réteget, amiben az életét éli.

A tükörbe mindenkinek bele kell néznie egyszer, azt a bizonyos tükröt senki sem kerülheti el. Ha te nem akarsz belenézni, majd belenyomják a képedet mások, amint kilépsz az ajtón. A LifeTILT is egy ilyen tükör, amit ugyan kikerülhetsz azzal, ha nem olvasod, de az emberek pillantásait soha, mert érezni fogod a feléd áramló energiákat. Ahogy rád néznek, ahogy beszélnek hozzád, ahogy szembesülsz vele, mások mennyivel előrébb tartanak, mennyivel többet értek el, gondolkodásban mennyivel előrébb tartanak.

Vagy tudod, mit, csináld tovább, ahogy akarod. Diétázz tortákkal, járj le zumbázni, meg flabefaszomkodni, add fel az első akadályba ütközve, és keresd meg azt a párodat, aki hasonlóan gyenge jellem, és semmire nem hivatott. Igen, csináld ezt. Eggyel kevesebb konkurencia, eggyel több ember, aki nem számít, akinek a léte teljességgel értelmetlen, és a szereped csak annyi, hogy eggyel többen vagyunk veled a Föld nevű bolygón. Lehet, hogy ez az élet neked megfelel, csak akkor ne csodálkozz, ha szarba sem nézlek, és ezzel vagyunk még így páran. Nekem elhiheted.