FAZEKAS KATALIN – ÉLANYA PROGRAM BESZÁMOLÓ

Egy réges régi álmom sikerült megvalósítani a támogatás segítségével (bár akkor még nem kaptam meg, de annak tudatában vállaltam be, hogy hamarosan megkapom 😊), 27 év után újra eljutottam (ráadásul teljesen egyedül, egy sítárskeresőn talált hölgy partnerrel) pár napra síelni, bár sajnos nem végződött jól a történet, mert keresztszalag szakadást szenvedtem, így 6 hétig sínben volt a lábam és le voltam tiltva sokáig mindennemű sportolásról, ami lelkileg is megviselt. Aztán jött a nyári szünet, a gyerekek mellett még nehezebbnek tűnt az újrakezdés, fel is jött rám cca. 5 kg plusz… :)) Most ezt próbálom ledolgozni, vásároltam hozzá LifeTILT termékeket.

A támogatás hozzásegített bennünket egy szuper jó nyaraláshoz, mikor is a gyerekeket (egymagam!) elvittem lakókocsival egy több országon átívelő körútra mintegy 2800 kilométert megtéve (Szlovénia-Olaszország-Svájc-Ausztria).

A nyári szünet miatt valójában eddig ennyi fért bele.

Kissé újra kell gondolni most az életemet, mert hosszas vívódás után úgy döntöttem, hogy ahogy korábban fogalmaztam, a „hatodik- szintén volt férjemmel közös –   gyerekemet”  , jelentő munkahelyemtől, a Budapest Jazz Clubtól decemberrel megválok,  ami mindenképp egy megújulásra ad alkalmat.

Egyelőre kissé tanácstalan vagyok, hogy merre tovább, 12 évig dolgoztam itt „hóban-fagyban”, szülés után két nappal pályázatot írva, pár hónapos gyerekkel a kezemben a megbeszéléseken ülve és hasonlók… ez tényleg nem egy szimpla munkahely volt számomra.

Tehát mostantól arra is fókuszálok, hogy próbáljam összeszedni magam és megtervezni az életemet after BJC, ami nem lesz könnyű, mert teljes állást nem fogok tudni elvállalni az öt gyerek mellett. Kissé magamba is fordultam mostanában, ezért egy coach segítségét kértem, hogy megtervezzem az életünket és a jövőt. Ennek kapcsán szeretném a nyelvtudásomat felfrissíteni angol és német nyelvből is, amihez a támogatás szintén hozzá segíthet.

 

 

Ötgyermekes anyuka vagyok, és sajnos több mint másfél éve egyedül nevelem a gyermekeimet.  A gyerekek 4, 7, 9, 13 és 15 évesek, a középső kisfiú, a többiek lányok. Egy kulturális területen tevékenykedő, a Budapest Jazz Clubot üzemeltető alapítványnál pénzügyi menedzsmenttel foglalkozom régóta, ami a szívügyem is, olyan, mintha a hatodik gyermekem lenne, rengeteg áldozat, munka és lélek van benne…

Az elmúlt kétév nagyon súlyos történésekkel volt tarkítva, amiből még gyógyulnom kell, újra kell építenem a világot, gyógyítani a lelkem és megtalálni a helyem egyedülálló anyaként. A veszteségek és a változások ugyanakkor fejlődésre is lehetőséget adtak, több téren is úgy éreztem, hogy a határaimat át kell lépnem, és újra meg újra megtapasztaltam, hogy sokkal többre vagyok képes, mint amit korábban gondoltam.

Az élanya program számomra egy újabb próbatétel volt, hiszen inkább a rejtőzködés jellemző rám, úgy gondoltam, ha a több ezer jelentkező közül én kerülök ki kiválasztottként, az mindenképpen egy erős jelzés arra vonatkozóan, hogy ezen a téren is el kell fogadjam a kihívásokat.

Jólesett olvasni Tamás felhívását, amiben kiemelte, hogy a támogatást arra szeretné szánni, hogy az édesanyák magukkal törődjenek, mert sok más anyukához hasonlóan a sorban hosszú éveken át mindig én voltam az utolsó. Mióta anya lettem, nem tudtam nyugodt lenni, ha nem velem vannak a gyerekek, és nem is nagyon adódott lehetőség, de valójában nem is teremtettem lehetőséget, hogy magammal, magamban legyek. A különválás óta, mikor az édesapa elviszi a gyerekeket, újra egyedül tudok lenni, „kénytelen” vagyok magamra figyelni, és érzem is, hogy törődnöm kell magammal ahhoz, hogy hogy testileg, lelkileg megújulva csináljam tovább a hétköznapokat.

A támogatást egyrészt az utolsó pár kiló ledolgozásának segítésére szeretném fordítani, másrészt önismerettel és önfejlesztéssel szeretnék foglalkozni, hogy a gyermekeimnek egy önazonos és boldog édesanya álljon példaképül, aki ha az életünk nem is a mesekönyvekben olvasottak szerint alakult, de a nehézségeken való túljutást illetően mintaként szolgálhat. Hiszen bár a körülményeinket nem minden esetben tudjuk befolyásolni, de egy dolog mindig hatalmunkban áll: a döntés arról, hogy hogyan gondolkodunk. Eldöntheted, hogy sírsz a körülményeiden, vagy tehetsz érte, hogy jobban érezd magad.

És ez tulajdonképpen a LifeT!LT filozófiája: Az, hogy jobban érezzük magunkat, döntés és választás kérdése.

Az Élanya Program támogatása ezen az úton jelent segítséget számomra.

 

 

 

Mutass többet